Régen nagyon szerettem a húsvéti készülődést, még jobban, mint a karácsonyit, mert a húsvét már a tavasz kezdetét jelenti. Előkerültek a vidám színű abroszok, párnák, dekorációk és a mézeskalács illatú hangulatokat felváltották a tavaszi virág illatok. A fiaimmal minden évben különös gonddal festettük a szebbnél szebb tojásokat. Sajnos ebből már kinőttek és mostanra inkább csak a sonka érdekli őket a húsvétból, meg a sütemények. Mert azok azért még mindig bőven készülnek a "Mama Panzióban", ha a lakást már nem is szedem ízekre a húsvét tiszteletére.
Sosem szerettem viszont a locsolkodást. Nálunk egyszerűen nem volt divat. Budapesti szűk padlástérbe születtem, aztán panellakó lettem, így amikor végre kiköltöztem "falura", nem tudtam mit kezdeni vele. Zavarba ejtett, hogy állok a saját házamban idétlen vigyorral a fejemen, miközben szinte idegenek fújnak rám büdös kölnivizet, és ezért cserébe sosem tudtam, hogy mit is várnak el. A kamaszoknak pénzt adtam, de az is mindig olyan visszás érzést keltett bennem. Leginkább igyekeztem elkerülni a locsolkodást.
Azt hiszem ez sokunknak pont ilyen ambivalens érzés. Ebben a témában nagyjából kétfelé oszlik a vélemény, van, aki szereti, van, aki nem.
Amióta viszont megalakult a kis közösségünk és benne a locsoló bulik szokása, megváltozott a hozzáállásom. Ha direkt arról szól egy esemény, hogy "locsolkodás", akkor tudod, hogyan álljál hozzá, tudsz rá készülni és még várni is képes vagy. Sőt készülni is. Adott a pasi létszám, akikre számítok, hogy eljönnek és meglocsolnak. Tudom, hogy nem pénzt kell a markukba dugnom, nem azt várják el, hanem csak egy kedves gesztus a részükről felém.
Mivel én a tortáimról vagyok ismert errefelé, ezért kicsi tortákat szoktam készíteni viszonzásul. Tavaly így néztek ki a locsolókra váró kis tortáim:
Húsvéti torta by Banyó
...meg ilyenek...
Szeretem csinálni. Az esti bulikat meg még jobban szeretem. Az asszonyok finomságokkal készülnek és sonkából, tojásból bűvészkednek az asztalra tojáskrémet, töltött tojást, sonkás omlettet...
A pasik pedig idétlen locsolóverseket költenek és adnak elő nagy-nagy kacagás közepette.
Aztán vacsorázunk, meg koccintunk, meg mesélünk...és persze hogy játszunk kifulladásig...
Boldog húsvétot mindenkinek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése