2014.novemberében egy csodás Márton napi hétvégét töltöttünk el Villányban. Szívélyes vendéglátás a Mayer, a Günzer és a Szende vendégházban, fantasztikus vacsorák, vidám programok és kitűnő borok emlékével tértünk haza.
Rögtön lefoglaltuk ugyanazokat a helyeket 2015.-re is.
Alig vártuk az ismétlést. Ez a hétvége is szuperül sikerült, újra nagyon jól éreztük magunkat, de a vacsorák nagy csalódást okoztak. A libavacsorák, amikre annyira vártunk egy évig csorgatva a nyálunkat még a gondolatra is, most hagytak némi kivetnivalót maguk után.
A liba száraz és rágós volt, a tört krumplit és az isteni párolt lila káposztát pedig felváltotta valami nyálkás, ízetlen ludaskása.
A házikolbászos, zöldséges bőségtálak teljesen hiányoztak az asztalról, szóval nemcsak hogy csalódtunk az ételben, de szinte még éhen is maradtunk. Ennél a csapatnál ez pedig tűrhetetlen. Ezért amint hazaértünk, elkezdtük megszervezni az After partyt annak rendje és módja szerint. Az elkövetkező hétvégére meg is hirdettük az igazi Libavacsit a Mayernél, azaz most éppen nálam, ugyanis engem is Mayernak hívnak.
Erre a vacsira a gyerkőcök is hivatalosak voltak, azaz közel 20 főre kellett készülnünk, ami a terítésnél sem volt könnyű, de a főzési adagokat is ipari méretűvé tette. Még a kerti bútort is beállítottam a szobába, hogy elférjünk a kajálásnál mindnyájan. De így volt hangulatos.
A vacsora pedig egyszerűen bombasztikus lett!
Mindenki nagyon kitett magáért és isteni finomra készítette el a vállalását, mert természetesen (mint mindig) batyus bál módjára kiosztottuk a feladatokat. Olyan menü jött ilyen módon össze, hogy Villányban is megirigyelhették volna.
És jöttek is az éhenkórászok kocsideréknyi libacombbal, szekérnyi kolbásszal, vajlingnyi töpörtyűvel, vödörnyi káposztával... teli kézzel és üres hassal, hogy aztán degeszre tömjük a bendőt.
Az egyik barátnőm felvásárolta a Spar teljes réteskészletét :)
Nem feledkeztem meg a zenéről sem, stílusosan válogattam és magyar nótákkal meg verbunkosokkal töltöttem meg a hangfalakat.
Amikor aztán már szusszanni sem tudtunk, a mosogatógép pedig teljes kapacitással dolgozott, és ezredszerre is felemlegettük a villányi sztorikat, akkor aztán eljött az ideje a mókázásnak. Nekifogtunk játszani. Lett belőle Activity - fiúk a lányok ellen, meg szájról olvasás bedugott füllel nagy-nagy kacagás közepette.
A móka után távozó vendégek sem maradtak üres kézzel, mindenki vihette a tarisznyájában a maradék hamuban sült pogácsáját. Mert minden jó, ha vége jó. Így történt hát a Mayernél a libavacsora.
Aki nem hiszi, járjon utána.
***
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése