NEMEK CSERÉJE farsangra

A PASI ÉS A NŐ

Örök téma. 

Nem értik egymást, mert mindkettő mást akar: a pasi a nőt, a nő a pasit. Feloldhatatlan konfliktus.

Régóta terveztem ennek a témának a "színrevitelét". Cseréljünk! Csak egy kicsit. Csak pár órára. És nevesünk rajta. Nevessünk magunkon, nevessünk egymáson, a konfliktusainkon, a különbözőségünkön...

Így született meg a nemcserés parti ötlete. Mert nemcsak a ruházatot szerettem volna lecserélni, hanem az érzést is, a gondolatokat is, legalább egy ici-picit. Persze, hogy hatalmas móka lett belőle, de hát annak is szántam.

Nagyon sokat készültem a bulira.Mivel én rappernek öltöztem, és a buli nálam lett megrendezve, költöttem egy köszöntő rappet  (egy jó hosszú rímsort rap zenére), aminek az előadást napokig gyakoroltam, mivel ez nem jön csípőből nálam, de végül tök fölöslegesen. A parti viharos sebességgel beindult pusztán egymás látványától és nem kellett hozzá semmiféle felvezetés. Ritkán van, hogy összeomlik a gondos tervezésem, de most ez történt. Fantasztikusan néztünk ki és persze írtó röhejesen. Nem teszek fel arccal képeket erre a bejegyzésre, mert az már szinte törvénysértő ahogy kinéztünk és  sértené a az emberi jogokat ezen képek közzététele :)

Az elemózsiáktól roskadozott az asztal, mert mindenki hozott valami csapatnak való eledelt, természetesen ipari mennyiségben, úgyhogy a pár órácskányi fényképeszkedést és vihogást némi kajával folytattuk. Bajuszhoz és szakállhoz kevéssé szokott bajtársaimnak némi nehézséget okozott szőrzetük az evésnél, így hamarosan a konyhaszekrényemen és a mikrómon is bajuszkák fityegtek felragasztva. A volt pasik is küzdöttek a parókákkal, amik folyvást belelógtak a tányérba.

A TORTA

Az asztaltól aztán szépen sorban a táncparkettre szállingózott az "ifjúság", ami némi identitászavarhoz vezetett, ugyanis baromi nehéz rocky közben az asszonykáknak dobálni a 2 méteres pasikat...Megoldottuk azért :)

Az idő és a pálinka folyásával arányosan nőtt a hangulat, és mindenki egyre jobban beleélte magát a szerepébe. Amikor a rúdtánc már kezdett elfajulni, az apácánk szilenciumot hirdetett és összeterelte a bandát, hogy összekapaszkodva Gospelt énekeljünk a Happy Dayre... meg utána még jó pár zenére.

Ezután következett csak sor azokra a kérdőívekre és játékokra, amiket az elejére terveztem a ráhangolódáshoz. Pont most lett alkalmas rá az idő. Kiosztottam a kérdéseket, amiket a pasik és nők szokásairól, gondolataikról, ízléséről, elvárásáról szerkesztettem napokkal azelőtt. Mindenki kitöltötte, aztán egybevetettük a válaszokat és fel is olvastuk, mivel ezt szavazta meg a csapat. Tanulságos volt, mit ne mondjak. Fény derült rá, hogy ki,milyen ruházatot és fehérneműt kedvel, hogy mit gondol egy síró nőről, hogy mit tart elfogadhatónak egy adott szituációban...stb

Ezt már nemigen lehetett tovább fokozni, vagy taglalni, így már csak egyszerűen eljátszottuk egy mutogatós játék keretében azokat a nagyon gyakran előforduló szituációkat, amiket minden pár ismer. Ezeket kellett kitalálni . Ilyenek például, hogy a pasi megnéz egy másik nőt, hogy felhajtva hagyja a wc deszkát, hogy a nő meg akarja venni a 100.pár cipőjét...és csupa ilyen feladat. Azután elfáradtunk és ki-ki elvonult a megtépázott nőségével, illetve pasi mivoltával.

REMEK MÓKA VOLT, AZT HISZEM